Stauroderus scalaris - hangos hegyisáska
(Fischer-W., 1846)

Jellegek: Közepes termetű faj (♂ 17-21 mm, ♀ 21-28 mm), alapszíne zöldes v. barnás. A szárnyak sötét behintésűek, a hímnél túlérnek a hátsó térden, a nősténynél elérik a térdet. Az elülső szárnyon a mediális mező igen széles, a hímnél létrafokszerű mintázattal. A torpajzs élei megtörnek, hátrafelé széttartanak. A térd sötét, előtte a comb vége sárga v. narancssárga színű.
Hasonló faj: Chorthippus fajok, főleg a Ch. apricarius
Imágó: jún. – okt.
Hang:
Jellegzetes éneke lassan, rövid cirpelésekkel indul, majd átvált egy hosszú (kb.15-30 mp) strófába, melyet fél másodpercenként egy pillanatnyi szünet és azt követően egy magányos éles cirpelés tagolnak. Repülés közben a szárnyukkal is gyengén kerepelnek.

forrás: Orthoptera Species File (field recording, 24 °C)

É
lőhely és életmód:  Félszáraz, zárt gyepekben, kedveli a meleg mikroklímát. A hím közepesen jól repül.
Elterjedés:
Hegyvidéki faj (általában 500 méter felett), hazánkban csak az Északi-khg.-ben fordul elő szórványosan.

Stauroderus scalaris, hím
(Szerző: Gilles San Martin, forrás: flickr.com, CC BY SA 2.0)

Stauroderus scalaris, nőstény
(Szerző: Gilles San Martin, forrás: flickr.com, CC BY SA 2.0)