Ha rovarokról, és különösen, ha egyenesszárnyúakról van szó, sajnos bátran kijelenthetjük, hogy nagyon kevés modern határozó vagy faunakötet jelenik meg magyar nyelven. (Talán csak a lepkék kivételek, ahol az elmúlt tíz évben több remek mű is napvilágot látott.)

A hazai orthoperákról átfogó határozókulcs vagy faunamunka egyáltalán nem áll a közönség rendelkezésére, pedig egy jó fényképes határozó nagyon sokat segít egy állatcsoport megismertetésében és megszerettetésében. Onnan pedig már csak egy kis lépés, hogy még több honfitársunk felismerje a természeti értékek védelmének fontosságát.

Első könyvismertetőmben — reményeim szerint ez egy sorozat lesz — ezért azzal a művel foglalkozom, mely a legjobb áttekintést adja a magyarországi orthopterákról, igaz, németül.

A Kosmos kiadó gondozásában megjelent Der Kosmos Heuschreckenführer igazi mérföldkő a közép-európai fauna megismertetésében. Első szerzőként a méltán híres német entomológus Heiko Bellmann van feltüntetve, akinek korábbi munkái jelentették a könyv alapját, ő maga sajnos az új kötet kiadását már nem élhette meg. A további szerzők (Florin Rutschmann, Christian Roesti és Axel Hochkirch) Bellmann korábbi (2006-os) munkáját bővítették ki, mely így majdnem 300 közép-európai faj leírását tartalmazza.

A kötet az egyenesszárnyúak általános jellemzésével kezdődik, mely minden szempontból egy kiváló összefoglaló e rovarok biológiájáról, több mint hatvan oldalon. Megismerhetjük a testfelépítést, az életmenetet, a jellemző élőhelyeket, a megfigyelés és monitorozás lehetőségeit, és így tovább.

A második, legfontosabb, rész a fajok bemutatása. A határozó itt a jól bevált módszert követi: az egyik oldalon a fajleírás olvasható, vele szemben pedig az állatról készült képek (hím és nőstény) láthatóak. A legtöbb esetben két faj is elfért egy oldalpárra, de vannak fajok, melyek egy egész oldalpárt megtöltenek.

A képek nagyon jó minőségűek, bár a kisebb képeken a részletek nehezen kivehetőek. Minden ismertetett fajnál található elterjedési térkép és sok esetben kis rajzok is segítenek az anatómiai részletek megértésében.

A fajleírás általában igen jól használható terepi határozásra, elsősorban a jól megfigyelhető bélyegeket sorolja fel, ahol kell, a hímek és nőstények összehasonlítása is megtörténik. A hasonló fajoktól való elkülönítés már nehezebb dió, erre a helyhiány miatt csak esetenként kerül sor. Az elterjedés címszó alatt ismertetik a faj jellemző élőhelyeit, a földrajzi elterjedést, az imágók időbeli megjelenését és néha még a jellemző viselkedést is. A hangadó fajoknál egy külön, de általában elég rövid, rész szól az ének tulajdonságairól. A kötet végén a legfontosabb forrásmunkák és hasznos honlapok listája áll, melyet egy részletes névmutató követ.

Miért tartom ezt a kötetet a legjobbnak a hazai faunához? Először is, mert majdnem az összes hazai faj leírása megtalálható benne. Csak kb. 7 vagy 8 Magyarországról kimutatott faj nincs megemlítve, de ezek valamennyien igen ritka és csak kis területen előforduló fajok. Jellemzően a keleti (dácikus és kárpáti) fajok maradtak ki a könyvből, mint például az erdélyi avarszöcske, az erdélyi tarsza és a kárpáti tarsza. Másodszor: a fajleírások képek azonosításában és a terepen is jól működnek, a fotók pedig remekül kiegészítik a szöveget.

A kötet legnagyobb hiánya, hogy az énekről csak nagyon kevés információt közöl, azt is csak mint leírást. Egy ilyen kaliberű műhöz nagyon jól passzolna egy CD lemez, melyen a fajok éneke is meghallgatható lenne (mint ahogy erre van példa más faunaműveknél), de sajnos még egy oszcillogramot sem kapunk. Márpedig egyes csoportoknál a biztos határozás csak hang alapján lehetséges. Szerencsére ez a honlap ebben tud segíteni.

Könyv: Der Kosmos Heuschreckenführer (2019), 432 oldal, ára kb. 40 euró