Ajaktapogató: az alsó ajak szegélyén levő páros, ízelt függelék. (1. és 2. ábra)

Cercus (magyarul fartoldalék): A potroh utolsó szelvényén található hosszúkás kinövés, mely főleg a hím szöcskéknél jellegzetes alakú. (3. ábra)

Chorthippus-lebeny: bizonyos sáskafajok (főleg a Chorthippus fajok) elülső szárnyának az alsó (külső) szegélyén található apró kiszélesedés. Terepen nehéz megfigyelni, de egy fehér papírlapot a szárny mögé csúsztatva jól látható. (4. ábra)

Hallónyílás: a rovarok hallókészülékéhez vezető apró, hártyával fedett nyílás a testen. Elhelyezkedése és alakja jellegzetes. A hosszúcsápúaknál az elülső lábszáron található, míg a sáskáké a potroh oldalán. (2. ábra)

Stigma (magyarul szárnyjegy): egyes fajoknál az elülső szárny csúcsi harmadában látható eltérő színű folt. (4. ábra)

Szubgenitális lemez: a potroh végén az ivarszervek alatti hasi lemez, alakja nénány fajcsoportnál fontos bélyeg. (3. ábra)

Tojócső: a szöcskék és tücskök nőstényeinek a potroha végén található rövidebb vagy hosszabb hegyes kitincső, mellyel a petéket lerakják. Nagysága, alakja és a rajta található fogak gyakran fontos faji bélyegek. (1. és 3. ábra)

Tojókampó: a sáskák nőstényénél a potroh végén található apró kinövések. Feladata megegyezik a tojócsőével.

Torpajzs: a rovar torát felülről és oldalról beborító kitinlemez. Alakja, színe, a rajta futó élek és rovátkák mind fontos bélyegek a határozásban. (1. és 2. ábra)