Jellegek: Kicsi, karcsú szöcske (♂11-13, ♀ 11-16 mm), alapszíne zöld, a szárnyak csökevényesek, a hát közepén sárgásfehér csík fut, a hím cercusa hosszú és hajlott (7-8 mm), a tojócső (7-8 mm) gyengén felfelé hajlik.
Hasonló faj: Meconema thalassinum
Imágó: júl. – szept.
Hang: A hímnek nincs cirperlőszerve a szárnyon, ezért a lábával dobol a leveleken. A nagyon halk ütések 4-10 másodperces sorozatokban követik egymást. Nem dobol olyan gyorsan mint a M. thalassinum. Éjjel aktív.
Élőhely és életmód:  Bokrok és fák lombján, alkonyati-éjjeli aktivitás. Röpképtelen.
Elterjedés: Eredetileg a Földközi-tenger vidékén élt, de ma már a közlekedés és a klímaváltozás hatására egyre északabbra terjed. Hazánkban a 90-es években jelent meg a Dél-Dunántúlon, azóta a Dunántúl sok pontjáról előkerült. Budapest környékén kertekben, parkokban elég gyakori.