Jellegek: Teste sötétbarna színű (♂ 14-17 mm, ♀ 17-21 mm), a fej, a tor és az elülső szárny teteje zöldes (bár előfordulnak teljesen barna színű állatok is). A torpajzs oldalán a hátsó széleken keskeny világos szegély. A hátsó combon egy feltűnő, vastag és sötét csík. A szárnyak kissé túlérnek a potroh felén. A tojócső 9-12 mm, kissé hajlott.
Hasonló faj: Platycleis és Roeseliana fajok.
Imágó: jún. – nov.
Hang: Hangja hasonlít a P. albopunctata énekéhez. Egy nagyon rövid, érdes strófát ismételget sokáig (3-5 strófa/mp). Alig hallható, ultrahang detektorral viszont könnyű megtalálni (25-30 kHz). Nappal énekel.

forrás: Baudewijn Odé ©, xeno-canto

Élőhely és életmód:  Középhegységek nedves és félszáraz gyepeiben. Általában 500 méter felett. Nappal aktív, de rejtőzködő, az alacsonyabb gyepszintben él.
Elterjedés: Hazánkban ma már csak a Zempléni-hegységből ismert, több régebbi élőhelyéről eltűnt (pl. Börzsöny).