Jellegek: Elég nagy, erőteljes sáska (♂ 16-30 mm, ♀ 23-37 mm). Alapszíne barnás (és sohasem zöld), a hátsó lábszár pirosas. A szárnyak jól fejlettek, jóval túlérnek a térden. A torpajzson fehér vonalkák állnak kereszt formában. A térd fekete. Hasonló faj:Oedaleus decorus, Dociostaurus brevicollis Imágó: jún. – szept. Hang: Egy-egy nagyon rövid, éles cirpelés (syllabus), melyek között rövid (kb. 0,5-1 mp) szüneteket tart. A Dociostaurus fajok éneke igen hasonlít egymásra.
Élőhely és életmód: Homoki gyepek és szikes puszta, régen sáskajárások okozója. Utolsó gradációja 1993-ban volt Kunpeszér és Tatárszentgyörgy térségében. A talajon tartózkodik. Jól repül. Elterjedés: Elég ritka, pl. Kiskunság és Mezőföld.
Dociostaurus maroccanus, hím (Szerző: Bárbol, forrás: flickr.com, CC BY-NC-SA 2.0)